Ismerned kell a Heimlich manővert - ha betegápoló vagy...

 

De ha nem, akkor is. Hisz bármely korban életmentő lehet.

Középsúlyos, de főleg súlyos demenciában szenvedőknél gyakrabban fordulhat elő félrenyelés, vagy esetleg egy falat egészében megy le, ilyenkor jól jön a Heimlich-manőver. 

Bár elvileg csak akkor érdemes alkalmazni, ha a légutakat zárja el valami  szinte teljesen - félrenyelt a beteg - mert ilyenkor a tüdőben lévő levegő nyomását használjuk fel a félrenyelt falat kipréseléséhez, de néha beválik nagyobb falat lenyelésekor is, amikor egyszerűen megakad valahol a nyelőcsőben, és se fel, se le, ilyenkor jön az a furcsa hhheeeeeeee-légzés, beszélni nem tud az illető, csak a szemét látszik, hogy baj van. Nálunk paradicsomdarab lenyelés történt, de a manőver használatával mégis kiugrott valahogy a falat, s rendbejöttünk. 

Lényeges, hogy kisebb dolgoknál nagy eséllyel nem válik be, mint például a halszálka. Ilyenkor a legjobb haladéktalanul orvoshoz fordulni. (De betegnek ne adjunk szálkás halat, mert nincs energiája szálkázgatni, ráadásul nem is látja jól. Lehetőleg olyan halat vásároljunk, ami szálkamentes - akármilyen gyakorlata van benne.)

Fontos, hogy csak eszméleténél lévő emberen alkalmazzuk, gyermeknél általában más módszer van, térdre fektetni hassal lefele, és hátütögetés. 

De maradjunk a demens felnőtteknél.

Az ő nyelésük már nehezített, idővel mind többször fordul elő főleg folyadék félrenyelése, amit általában simán felköhög, anyósom ilyenkor (míg fel bírta emelni) felemelte ösztönösen mindkét kezét és úgy köhögött, mondta is hozzá, hogy jobban feljön.

Viszont ha kenyér, vagy más falat csúszik félre az már sokkal rosszabb. 

Ne pánikoljunk - ráérünk utána - koncentráljunk az elvégzendő feladatra.

A beteg mögé kerülünk, hasa felső részén, bordák kezdeténél átfogjuk, összekulcsoljuk két karunkat a karjai alatt. Egy kezünk ökölbefogva, másikkal megfogva öklünket, és egy hirtelen mozdulattal kezeit magunk fel és felfelé rántjuk hirtelen, így sikerülhet a tüdőből kipréselni a benne lévő levegőt - kinyomva a levegő útját eltorlaszoló falatkát.  

Ha sikerrel járunk - pillanat alatt helyreáll a normál légzés, ha nem - nyugodtan megpróbálhatjuk még egyszer, kis szünet után - ami néhány másodperces. 

Szinte biztos, hogy rendben lesz minden.

Régen szokás volt ilyenkor hátat ütögetni, ami beválhat - de sajnos meg van az esélye, hogyha nem jó helyen kezdjük el, akkor a falatot lefele tereljük, nem felfele. A Heimlich módszer a biztosabb.

Vannak olyan videók, fotók - ahol úgy mutatják be a fogást, hogy a fuldokló két karját is átkulcsolják. Így nem tudunk elég erőteljesen dolgozni, és lehet hogy át sem érjük a karunkkal. Ráadásul fuldoklás közben ösztönösen esetleg mozgatná is, emelné karját.  A biztos a két kar alatt. 

Fotó: Commons Wikimedia



Megjegyzések