Demencia probléma - Nyugtalan láb szindróma

A demencia egyik tünete, velejárója lehet a nyugtalan láb szindróma

Demens betegünk sokszor éjjel nem alszik - ennek egyik oka lehet ez a probléma.
 Nem feltétlenül ez, és nem is feltétlenül csak ez, de érdemes elgondolkodnunk, hogy nem tapasztaltuk-e a nyilvánvaló tüneteket.
 Mert az, hogy éjjel rugdos párat még nem jelent semmi komolyat, de ha nap mint nap megzavarja álmát, fel kell kelnie - akkor az már mind az ő életét, mind a gondozójáét megzavarja. 
  A nyugtalan láb szindrómával az a gond, hogy nem is az akaratlanul izgő-mozgó, bizsergő láb a nagy baj, hanem amit okoz. 
Képtelen a beteg kipihenni magát, hisz gátolja az alvást, az agy nem tudja elvégezni éjszakai munkáját - az élmények, emlékek feldolgozását, így reggel fáradtabban ébred az emberke, mint ahogy lefeküdt, és mit csinálhat ilyenkor? Próbálja behozni a lemaradást nappali pihengetéssel, "csak a szememet pihentetem".... 
 Így aztán kialakul egy jó kis mókuskerék, éjszaka vakarózás, lábdörzsölgetés, mászkálás, nappal pedig egy jókora durmolás - akár fél nap. 
 Minél jobban idősödünk - erre is nagyobb az esélyünk. Nem csoda, hisz telik az idő a szervek, idegrendszer felett is, kialakulhatnak addigra hajlamosító tényezők, és hát olyan betegségek is előrukkolhatnak, amik egyfajta "mellékhatásként" behozhatják életünkbe ezt a kellemetlenséget.
 Na de hogy az éjszakai fentlétnek tényleg ez-e az oka, pár tünetből nagyjából megállapítható. 
1. Nappal még csak el van a beteg, néha esetleg felpattan, feláll, vagy csak lehajol és elkezdi masszírozgatni a lábfejét, lábszárát. 
 2. Ingerlékenyebb a megszokottnál. 
3. Sokat alszik nappal. 
4. Éjjel túl sokat van fenn, és panaszkodik a lábára, hogy mozgatnia kell, rakoncátlankodik, fáj, zsibbad, bizsereg, mintha egy hangyaboly mászkálna benne - állapotától függően leírja hogy mit érez. 5. Ha mozog, akkor egész jól olvan, ellenben ha leül, főleg ha lefekszik - és csak úgy bóklászna, akkor a tünetek rosszabbodnak. 

 Ilyenkor el kell menni orvoshoz. Gyógyulást nem fog hozni, de ha a tüneteket csökkentjük, akkor picivel több nyugalom jut betegnek, gondozónak egyaránt. 
Tudni kell, hogy néha előfordul örökletes kórként, van aki terhesként esik át hasonló tüneteken, aztán a vérszegénység sincs jó hatással rá (régen nyugtalan láb szindrómánál alapból egyből vasat adtak a betegnek, mert az esetek nagy százalékátban a vashiány volt a ludas), aztán lehet magnéziumhiány a gond, cukorbetegeknél, vesebetegeknél is előfordul, és nem árt kipróbálni a B12, valamint a folsavpótlást. 
Persze nem hasraütés szerűen, hanem orvosi rendelvényre. 

 Aztán azt sem árt átgondolni, hogy betegünk milyen gyógyszert szed, mivel bizonyos antidepresszánsok egyik mellékhatása lehet ez a baj. Ha ott a fiókban az egyik hajlamosító, akkor nem árt beszélni a pszichiáterrel, hogy nem lehetne-e másféle terápiát próbálni. Az a lényeg, hogy tisztázódjék mi miatt jelentkezett ez a probléma. 
Ha ez megtörtént, akkor az alapbetegség kezelése javítani fogja mindennapjaink minőségét. 
 Ha minden más eset kizárt - demenciánál ilyen nem lesz - akkor viszont van rá gyógyszer, érdemes próbálkozni. 
Sajnos az a fajta, amit a szervezet fokozatosan nagyobb adagban igényel - és hát bár szinten tartható a baj, akinél előfordult, annál bizony élete végéig fenn is marad....
Fotó: Pixabay

Megjegyzések